Mindig a szomszéd kutyája?

Egy ingatlanos magazinban olvastam az alábbi hírt, tudom nem egyedi eset. A szomszéd kutyája átjár a kertünkbe, és tönkretesz mindent…

A szomszéd kutyája…olvasom egy másik hírben is. 
 Több mint százszor kellett a biztosítónak fizetni kutyák okozta károk miatt tavaly. Az állatok legtöbbször a szomszédba szöknek át, ahol aztán tönkretesznek valamit. Hazánkban a háztartások több mint felében tartanak valamilyen háziállatot, becslések szerint közel másfél millió kutya él az országban. Bár az állattartás szabályai egyre szigorodnak, mégis minden évben tetemes kárt okoznak az elszabaduló ebek. 

Jaj, de sokat hallottam már a szomszéd kutyájáról!

  Ezért én inkább a sajátomról írok:

Két rottweiler boldog gazdájaként igyekeztem mindent megtenni, hogy ne okozzak környezetemben élőknek, embertársaimnak gondot, problémát. Én nem jogi lépéseket kerestem, próbálom megelőzni a bajt , felkészülni a nem várt nehézségekre és törekszem a békés megoldásokra. 

 Ismerem a fajtát, és tudom irányítani kutyáimat. Szerencsére van időm, és sokat foglalkozom velük,különben nem is vállaltam volna be őket.

Kedvenceimet nem engedem unatkozni, mert az "unatkozó" kutyának sok ideje van „törni az agyát” a szökésen, a rongálásokon akár kertben, akár lakásban él. 

Figyelem és felismerem kedvenceim viselkedését, ha tüzelő szuka szagát hozza a szél, ez megbolondítja a kanokat. Természetes, hogy ilyenkor a kutyák minden áron szabadulni szeretnének bezártságukból, a párzás reményében szöknének  otthonról.

Nem kis anyagi kiadás volt a biztonságos kennel, a jó kerítés megépítése, de így legalább nyugodtan alszom, és nem a mi szomszédunk szenzációs híreit kell hallanom, esetleg a felesleges szaporulatról kell gondoskodnom. Én először az építkezéssel kezdtem, majd amikor szép lassan elkészültem, jöhetett kutyám,Daniboy.

Velem is történtek már hasonlóak, de nem a szomszéd kutyája, hanem  elkóborolt, tüzelő szukák rongálták meg a kerítésünket, próbáltak a "nagy kanhoz" bejutni. A legnehezebb az volt, mikor egy tüzelő német juhászt nem tudtam elzavarni kerítésünktől, kutyámtól.  Sok - sok telefon az állatvédőknek ill. a tőlük kapott telefonszámok is sikertelenek voltak. Végül a gyepmester többszöri kérésemre elszállította  a csavargót. Három - négy nap múlva tájékoztattak, a gazdi megtalálta kedvencét ill. hazavihette. Nekem maradt a kerítésjavítás és a remény, hogy legközelebb a jobban vigyáz kutyájára, tüzelés idején meg pláne. 

 

Nagyon fontos a kerítés állapota, többszöri ellenőrzése,

ezzel sok kutyatámadás is  megelőzhető lenne.

Sajnos mindig a „más kutyájával” van a gond, pedig tudom "kishazánkban" mindenki ért a kutyákhoz, de ezen mégis nekünk  kellene elgondolkozni: Megtettünk-e mindent ? Van –e  elég időnk, pénzünk a kutyatartásra, képzésére, állatorvosra stb., mert a szeretet önmagában nem elég.  

 „Szeretni bárki tud, de jó gazdivá válni már csak kevesen”.

Daniboy